A Holland t�rp�k viselked�se:

Kotl�s:

A fajta toj�inak mintegy 50-60 % -�ra jellemz�, hogy elkotlik. V�rvonalak, egyedek k�zt igen nagy k�l�nbs�gek vannak. Egyes ty�kok, melyek sohasem kotlanak, ezek nem ritk�n igen j� �ves toj�shozammal b�szk�lgethetnek. N�melyik csak f�k�nt a p�r tavaszi h�napban tojik, �s m�g csak nem is kotlik. Azt�n egy r�sz�k t�bbsz�r is kotlik egy �vben, ezek t�bbsz�r�s toj�si ciklussal rendelkeznek. Tapasztalatom szerint a legt�bbj�k egy f� toj�si ciklussal rendelkezik (�prilis-j�nius), azt�n a ny�r elej�n, vagy v�g�n egyszer kotlanak.

De ha elkotlanak �ltal�ban megb�zhat�ak, ide�lisak lehetnek ak�r kisebb termet� madarak toj�sainak kikelt�s�re (pl. fogoly). Saj�t toj�saib�l, toj�kt�l f�gg�en 7-9 toj�s f�r el al�juk.

A csib�k �ltal�ban a 20. napon kikelnek.

A csib�k felnevel�se:

-Kotl�ssal val� keltet�s eset�n nem sok gondunk lesz a csib�k felnevel�s�vel. Huzatmentes helyen helyezz�k el az �j j�vev�nyeket, t�vol, k�l�n helys�gben a feln�tt egyedekt�l. Egyetlen p�r tart�sa eset�n, elhelyezhetj�k a rendes hely�k�n is, a fajta kakasai �ltal�ban nagyon j�l viselkednek a csib�kkel, ak�rcsak a bankivaty�kok (ut�bbihoz a fajt�k tekintet�ben n�zve, az egyik legk�zelebb �ll� fajta). Aj�nlom a tiszt�n t�ppal val� etet�st, f�k�nt az els� 10 h�tben. A kukoric�val val� etet�sn�l sajnos fenn �ll a "bes�rgul�s" vesz�lye n�h�ny sz�nn�l ( feh�r, gy�ngysz�rke, babos, kendermagos), ami persze semmi bajt nem okoz, ha nem szeretn�nk ki�ll�t�sokra j�rni. T�pl�l�kukat kieg�sz�thetj�k l�gy-eles�gekkel is (f�tt toj�s-�sszet�rve-, reszelt s�rgar�pa, t�r�, stb.), a kis csapatot �gy biztos r� tudjuk szoktatni m�r kor�n a k�zb�l val� eset�sre.

-G�pi keltet�sn�l nagyobb k�r�ltekint�s sz�ks�ges. Tapasztalatom szerint a toj�sok keltethet�s�ge �gy 50-60 % k�r�li, szemben a term�szetessel, mely 90 % t�bbnyire. A kisebb toj�sok hamarabb kisz�radnak, hamarabb felborul benn�k a norm�lis egyens�ly, mint egy norm�l m�ret� ty�k 50-60 g-os toj�s�ban. �gy 14 napn�l id�sebb toj�st felesleges is betenn�nk, keltetni. A keltet�b�l kivett csib�ket helyezz�k egyb�l infra al�, aj�nlom a v�r�s sz�n� �g�t, hogy �jszaka tudjanak a csib�k pihenni, �s ne futk�rozzanak akkor is folyton. Kb. 8 hetes korokig aj�nlom az infra alatt val� tart�st. Fontos a folyamatos leszoktat�s, teh�t el�sz�r csak napk�zben p�r �r�ra kapcsoljuk ki, majd fokozatosan n�velj�k az infra n�lk�li meleg�t�s idej�t. Amennyiben a h�m�rs�klet ekkor m�g kb. 12-15 C al� s�llyed, sz�ks�ges lehet m�g a meleg�t�s. A huzatot, a magas p�r�t nagy figyelemmel ker�lj�k el. �gyelj�k a rendszeres takar�t�sra, az itat�k, etet�k rendszeres fert�tlen�t�szeres tiszt�ntart�s�ra.

A fiatal egyedeket feln�tt koruk el�tt soha ne rakjuk a kifejlett egyedek k�z�! Lehet�leg l�gt�rben is k�l�n helyen nevelj�k �ket, kifut�val, naps�t�ses, f�lig �rny�kos, sz�lv�dett helyen. Porf�rd�z�si lehet�s�get, apr� kavicsokat nekik is biztos�tanunk kell.

A csib�k neme: 3-4 hetes koruk k�r�l m�r �ltal�ban j�l l�that� a nemek k�zti k�l�nbs�g. Sajnos a fajta saj�toss�ga, hogy �ltal�ban a kakasok lesznek t�bbs�gben. Ez a "vad" t�pus� fajt�kra el�gg� jellemz�.

T�bb kakas egy�ttes tart�sa:

Mint, ahogy �n is, sokan t�bb sz�nben is tartj�k a hollandusokat. Teny�sz id�szakban minden sz�n k�l�n van, azonban a szemem gy�ny�rk�dtet�se miatt, �s a r�ford�tott id� ler�vid�t�s��rt a toj�sbegy�jt�si id�szakon k�v�l egy nagy �p�letben, illetve volierben vannak. A toj�k rendszerint gyorsan eld�ntik a falk�ban bet�lt�tt szerep�ket, hely�ket. A kakasokkal is sokszor egyszer� a dolgunk, f�k�nt, ha testv�r kakasokr�l van sz�, melyek egy�tt nevelkedtek. Idegen kakasokn�l kicsit nagyobb odafigyel�s kell. Vannak olyan v�rvonal� kakasok, melyek egyszer�en nem verekednek egym�ssal. A t�bbs�g�k megk�zd azonban a m�sikkal. N�h�ny perc ut�n kider�l ki az er�sebb, a gyeng�bb pedig beh�dol. Ezut�n �ltal�ban gond n�lk�l egy�tt tarthat�k, a gyeng�bb ki fog t�rni az er�sebb el�l, �s nincs gond. Van n�h�ny �rdekes tapasztalatom, melyet sok m�s ty�ktart� is m�r biztos �szrevett. K�t, h�rom kakast �ltal�ban nem k�nny� �sszeszoktatni. K�t kakas eset�n a rivaliz�l�s �ltal�ban mindig fenn �ll, h�rom kakasn�l a k�t er�sebb folyton "szek�lja" a leggyeng�bbet. Kiegyens�lyozott falkaviselked�s 1, 4 vagy t�bb kakas eset�n �ll fent. Fontos, hogy ne zs�foljuk t�l az �llatokat, legyen mindig kit�r�si lehet�s�g.

�n jelenleg 25 feln�tt kakast tartok egy�tt a falk�ban. A legkisebb gond n�lk�l, egym�s mellett kapirg�lva, n�ha k�r�l t�ncolva egym�st j�l megvannak. A gyeng�bb kakasok k�l�n kakasokb�l �ll� falk�ban j�rj�k az udvart.

Ha sok fiatal kakast szeretn�nk felnevelni, �s nincs sok hely�nk, akkor tehetj�k azt, hogy a kakasokat �gy k�l�n rakjuk, hogy ne l�ssanak toj�kat, ilyenkor a legkisebb rivaliz�l�s is megsz�nik.

 Gy�r�z�s:

Tapasztalatom szerint a toj�kat 5-7,5 hetes koruk k�z�tt lehet gy�r�zni, a kakasokat kicsit k�s�bb.